A közgyűlés

A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.

a./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály módosítása;

• az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

• a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása;

• az éves költségvetés elfogadása;

• az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

• a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

• a végelszámoló kijelölése,

• tiszteletbeli tag választása, tagfelvételi kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása, tag kizárása.

 

b./ A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az elnökség hívja össze a közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően a napirendi pontok szerint tervezett napirend és a közgyűlés időpontjának, helyének, valamint az egyesület nevének és székhelyének feltüntetésével a küldötteknek – az elnök által az elnökség nevében – írásban, igazolható módon (alapszabály I. fejezet 11. pont) megküldött írásbeli meghívóval.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A meghívóban fel kell tüntetni azt is, hogy amennyiben a közgyűlés a megjelentek száma miatt határozatképtelen, úgy változatlan napirenddel a megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlés eredeti kezdő időpontját követő fél órával későbbi időpontra hívják össze. A meghívóban utalni kell arra is, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlésre szóló meghívót a meghívók kiküldésével egyidejűleg, az egyesület honlapján www.bajaivarosvedoesszepitoegyesulet.hu weboldalon is közzé kell tenni.

A közgyűlést elsősorban ez egyesület székhelyére kell összehívni, indokolt esetben azonban a közgyűlés helyszínét a lebonyolítás zavartalanságának és körülményeinek figyelembe vételével az elnökség határozza meg. Az elnökség a közgyűlés helyszínének meghatározásáról az elnök előterjesztése alapján dönt, amely előterjesztés során az elnök az alábbi szempontokat köteles figyelembe venni:

• a várható létszámnak megfelelő ülőhely biztosítása,

• a közgyűlés napirendjéhez szükséges esetleges technikai feltételek rendelkezésre állása,

• a helyszín biztosításának gazdaságossága.

Az elnökség a közgyűlés helyszínéről a meghívó-tervezet elfogadásával dönt.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján kötelezően összehívott közgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

c./ A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a háromfős jelölő-, illetőleg szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott elnökségi tag – vezeti levezető elnökként.

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést változatlan napirenddel a határozatképtelen közgyűlés eredeti időpontját követő fél óra múlva kell megtartani, mely megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ha törvény meghatározott, vagy magasabb részvételi arányt ír elő, úgy a megismételt közgyűlésen e tárgykörben csak a törvényi előírásoknak megfelelő határozatképesség megléte esetén hozható döntés.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A megelőző két mondatba foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúan érvényesnek ismeri el.

 

d./ A közgyűlés a határozatait – ha a jelen alapszabály vagy jogszabály másképp nem rendelkezik - a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Az egyesület minden rendes tagját a határozathozatal során egy szavazat illet meg.

Az alapszabály módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a jelen lévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

e./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

f./ Az egyesület a hatályos számviteli szabályok alapján a tárgyévet követő év május 31. napjáig éves beszámolót köteles készíteni az egyesület működéséről és gazdálkodásáról, amelyet a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hagy jóvá.

Az egyesület a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni.

Ebben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat és mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

g./ Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon, valamint az egyesület székhelyén hirdetmény útján történő kifüggesztéssel is nyilvánosságra hozni.

 

h./ A közgyűlésről jelenléti ívet kell felvenni és jegyzőkönyvet vezetni.

A jelenléti íven fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az egyesület nevét és székhelyét,

- a közgyűlés helyét és idejét,

- a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv-vezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét,

- a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,

- a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet az elnök és az erre a célra az ülés kezdetén megválasztott jegyzőkönyv-vezető írja alá és egy e célra megválasztott küldött hitelesíti.

A jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítő személyére elsősorban a levezető elnök tesz javaslatot, de a közgyűlésen jelen lévő bármely tag indítványozhatja más személy jegyzőkönyv-vezetővé, illetőleg hitelesítővé történő megválasztását. A jegyzőkönyvbe bármely tag vagy képviselője betekinthet.

Határozathozatal esetén a közgyűlés jegyzőkönyvében a határozatot kiemelve és részletesen az alábbiak szerint kell rögzíteni:

• A határozatokat évente folyamatosan sorszámozva, törve a tárgyévvel, zárójelben a közgyűlés naptári időpontjával kell megjelölni.

• A határozat tartalmát (rendelkező részét) pontosan és teljes terjedelemben kell meghatározni.

• A rendelkező rész után meg kell határozni a határozat hatályát.

• Rögzíteni kell a határozathozatalban részt vevők számát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A közgyűlés a fentiek szerint elkészített jegyzőkönyveit, mint a határozatokat tartalmazó nyilvántartást egybe kell fűzni és évenkénti bontásban az iratok között egységesen kezelni.

A közgyűlés határozatait a levezető elnök hirdeti ki.