Hangulatos kis utcája Bajának a belváros kellős közepén, a főtér közvetlen közelében lévő Déri Miksa köz. A sarkon lévő ikonikus épületről (ma a Nemzeti Közműveknek ad helyet) később külön szeretnék feltenni fotót, most csak a kis utcácska hangulatát próbálom visszaadni. Nem egyszerű fényképezni az ott parkoló autók miatt, este érdemesebb megpróbálni.
Kedvező tapasztalatai alapján Görbe Ferenc, a Duna Fotóklub titkára hívta csoportjukba. Később az elnökké választott Görbe Ferenc mellett a klub titkára lett. A társakhoz és tevékenységéhez való hűségének bizonyítéka, hogy jelenleg 45 éves tagsági viszonya van, örökös, tiszteletbeli tag. A Duna Fotóklub létének átmentése azzal volt megoldható, hogy egyesületté alakult. Tamás József lett az első elnök.
A Szent János kápolna Baja legkisebb kerületében, Szentjánoson áll. Amikor a Türr-höz kimegyek, nem hagyom ki, hogy arra is elsétáljak. A töltés oldalába épített kápolna eredetileg a vízimolnárok, hajóácsok kápolnája volt. Számtalanszor fotóztam különböző évszakokban, mindig vonzotta a szemem. 1877-ben szentelték fel.
A közel 100 éves épület – valamikor a Járási Hivatal volt- a város egyik emblematikus épülete. Központi helyen van, árkádjai alatt szívesen tartózkodnak az ott tanuló diákok szünetekben, tanórák előtt és után. Most még itt van a Bányai Júlia Technikum és Szakképző Iskola mellett a városi rendőrség is egy ideig.
Biztosan sokan vannak, akiknek személyes élményeik vannak az épülettel kapcsolatban úgy ügyfél, mint diák minőségben.
A Bérci Ház.
A Szent Antal utca nyugati oldalán, az utca elején látható még pár klasszikus bajai polgári ház- nem tudom meddig. Ezek egyike- talán a legjobb állapotban lévő,- a hajdani Bérci fényképész műterem épülete. Ma, ha jól tudom, valamilyen közösségi ház funkcióját tölti be, kulturális és egyéb programok helyszíne. Bérci Laci bácsit volt szerencsém ismerni személyesen is, jártam nála párszor. Mindent tudott a fényképezésről, élő lexikon volt.
Ezt a fotót nem azért készítettem el, mert a fotográfus számára olyan attraktív lenne, hogy muszáj előkapni a gépet. Egyszerűen azért, mert – feltételezem - minden bajai polgár számára felháborító és fájdalmas a látható épület állapota. Fiatalságunk egyik kedvelt találkozóhelye volt az Uránia mozi és környezete. Az épületnek helyet adó tér szépen rendbe lett téve, de a volt mozi közösségi funkciója mind a mai napig nem állt helyre. Az épület - legalábbis a frontja - randa seb a téren.
A „Nagycsemi”. Az idők folyamán többféle funkciót töltött be a Tóth Kálmán téren lévő sarki épület. Számomra az ifjúságot idézi még most is. Diák koromban itt tudtam megvenni a leg finomabb rozskenyeret a hozzá passzoló 15 deka finom szalámival- minderre az esti mozi átvészeléséhez volt szükség (tudom, rendetlen dolog volt moziban falatozni), de sokszor későn értem haza. Az épület minden napszakban fotogén, nagyon jó helyen van. Újabb kori funkcióját már (koromból adódóan) nem élvezem.
Alapító tagja lett a TEAM csoportnak. 1976 és 1979 között bajai kiállításaikat 5000-nél többen látták. A Nagybaracskai Szociofotó Tábor egyik alapító tagjaként részese lett a tábor nemzetközivé válásának (Jugoszlávia, az NDK, Anglia, Csehszlovákia, Lengyelország küldött ide jónevű fotósokat.) A szociofotó iránti különös érdeklődés és érzékenység országos hírnévig vitte a tábort. A hátteret jelentő gyűjtő munka, a speciális szakmai felkészültség ritkán tapasztalható magas foka új értelmet adott a szépnek, az emberség értelmezésének.
Megint egy olyan saroképület, ami nem a szépségével nyűgöz le, viszont nagyon sokunknak rengeteg emléke fűződhet hozzá. Jó is, kellemetlen is. A hajdani Tiszti Klub. Valahogy ez az épület tartja magát, nem bontották le, nem épült a helyén társasház, pedig lássuk be, frekventált helyen van. A hajdani összeírások, sorozások „rettegett” helyszíne. Ennél sokkal kellemesebb emlékek fűződnek a hétvégi Romulus bulikhoz, amikre készültünk egész héten- de ez már csak nosztalgia. Magáról az épületről, történetéről biztosan többet tudnak az idősebb bajaiak.
Utcarészlet. Petőfi Sándor utca Deák Ferenc utcától délre eső szakasza. Gyakran járok arra, szerintem egy tipikus kisvárosi utcakép látványa tárul elénk bármelyik évszakban. Amikor nincs a fákon lombkorona, napsütésben még fotogénebb a szép árnyékok miatt. Az ilyen kicsi, közérdeklődésből kieső részletek is szerves részei egy városnak. Ezen a szakaszon még nincsenek magas épületek.
